én azt hiszem lassan vége a hordozásnak, így ennek a blognak sem sok értelme lesz. a kötődő nevelés, az együtt alvás és hordozás minden részletét tudjuk és alkalmazzuk/tuk, és csak azért, h félévente leírjam milyen hordozóm van, felesleges fentartani a blogot.
egyébként indítjuk a zuglói hordozós klubot, ott vezetek majd blogot a csajokkal....
mindenkinek jó hordozást! Ölbe minden babát! :)
2010. október 24., vasárnap
2010. szeptember 25., szombat
elmaradások
azt hiszem az van. Nem is kevés. Bár nálam nehezen követhető a hordozó váltás :) Ment egy zara lavender és jött egy óceán :) persze ez is mint mindegyik, most nagy szerelem, gyönyörű színe van. Most imádom. Ez az én színem, nem túl kék, nem túl türkiz, gyönyörű!
viszont sajnos közeledünk a hordozás végéhez, Balázs egyre kevésbé akarja, h hordozzam. Ha már fent van a hátamon nincs baj, de amikor mondom, h megyünk sétálni, akkor hozza a motort, vagy csak szimplán szalad az ajtóhoz. Sír, ha felveszem......
Nagyon sajnálom, de majd lesz MAAAAJD lesz egy kistesó, akit tudok majd hordozni, Eszter barátnőm szokta mondani, majd akkor leszek nagyon szomorú ha már tudom, h nem lesz több tesó akit lehet hordozni!
viszont sajnos közeledünk a hordozás végéhez, Balázs egyre kevésbé akarja, h hordozzam. Ha már fent van a hátamon nincs baj, de amikor mondom, h megyünk sétálni, akkor hozza a motort, vagy csak szimplán szalad az ajtóhoz. Sír, ha felveszem......
Nagyon sajnálom, de majd lesz MAAAAJD lesz egy kistesó, akit tudok majd hordozni, Eszter barátnőm szokta mondani, majd akkor leszek nagyon szomorú ha már tudom, h nem lesz több tesó akit lehet hordozni!
2010. június 7., hétfő
2010. június 6., vasárnap
Baba elvitelre
Mert van ilyen :)
Ez a blog Zima Imre fejlesztési koordinátor és főállású Angyal blogja. Mi is ez pontosan? A mondat első része talán érthető, a második is ha leírom :) A Főállású Angyal, a Vodafone egy projektje, (ha lehet ezt rá mondani). Így segíthet az Ölbebabának hívatalosan is Imre. Olvassátok el a blogját, és mindent megértetek.
Nagyon megköszönném, ha segítenétek is, a FaceBook-on :) ÍGY
Ölbebaba
Sokáig tanakodtam, mit is kezdjek magammal. Na nem mintha unatkoznék, de annyi mindent csinálnék szívesen.
Azt a kis összeesküvést amit itt is említettem sajnos az idő elkoptatta, nem lett belőle semmi. DE!
Nemrégiben, pár lelkes hordozós anyuka megalapította és hivatalos keretet is adott neki az:
Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület-et azaz az Ölbebaba-t.
Én, mint aki 1 éve hordozom lelkesen a gyermekem, és látom/tudom a pozitívumait, midenképpen szeretném, ha mások is így tennének, vagy legalább megkapnák az esélyt arra, h megismerjék a babakocsin túli életet.
Így csatlakoztam Hozzájuk, ééééés:
elvállaltam, a 2010.-es Nemzetközi Babahordozó Hét kommunikációs részlegének támogatói munkáját. Még nem tudom pontosan mi lesz a feladatom, de jeleztem a vezetőségnek, h szívesen vállalom, mind a médiával, mind a termékek gyártóival/forgalmazóival, az NBH-n fellépő vendégek/tanácsadókkal a kapcsolattartást, mind személyesen mind levélben. Ők ezt szívesen vették, és jelezték, számítanak rám.
Természetesen a szórólapozás és majd a Héten is segítek, szervezésben, tervezésben, bármiben.
EZ végre egy olyan dolog, amihez egy kicsit értek, érintett vagyok, és vannak akik legalább annyira lelkesek mint én, és tudok Nekik segíteni.
Azt a kis összeesküvést amit itt is említettem sajnos az idő elkoptatta, nem lett belőle semmi. DE!
Nemrégiben, pár lelkes hordozós anyuka megalapította és hivatalos keretet is adott neki az:
Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület-et azaz az Ölbebaba-t.
Én, mint aki 1 éve hordozom lelkesen a gyermekem, és látom/tudom a pozitívumait, midenképpen szeretném, ha mások is így tennének, vagy legalább megkapnák az esélyt arra, h megismerjék a babakocsin túli életet.
Így csatlakoztam Hozzájuk, ééééés:
elvállaltam, a 2010.-es Nemzetközi Babahordozó Hét kommunikációs részlegének támogatói munkáját. Még nem tudom pontosan mi lesz a feladatom, de jeleztem a vezetőségnek, h szívesen vállalom, mind a médiával, mind a termékek gyártóival/forgalmazóival, az NBH-n fellépő vendégek/tanácsadókkal a kapcsolattartást, mind személyesen mind levélben. Ők ezt szívesen vették, és jelezték, számítanak rám.
Természetesen a szórólapozás és majd a Héten is segítek, szervezésben, tervezésben, bármiben.
EZ végre egy olyan dolog, amihez egy kicsit értek, érintett vagyok, és vannak akik legalább annyira lelkesek mint én, és tudok Nekik segíteni.
Így ma, a hordozásünnepen, hívatalosan is beléptem az Ölbebabába, és tag lettem.
Mostanság
Mivel alszik Balázs, rászántam magam, h leírjam mi is van Velünk hordozás terén.
Jöttek-mentek a hordozók, és most megvan az az állapot, h nem kell se több se kevesebb. Próbáltam színeket, amikről azt hittem tetszenek, próbáltam szövési technikákat, amikről azt hittem tetszenek, de maradt kettő kendő és egy SSC. Mégpedig:
Zara Lavender. 4,7 m, gyönyörű. Imádom a Zara lágy de mégis erős anyagát, és most megtaláltam azt a színt ami a legjobb.
Tulippaani Girasol. Maradt. Első, és sztem utolsó is. Tervem van vele, de még titok, hátha olvassa az akivel tervem van.
SSC: olive grove Manduca. Egyedi, limitált, szép, lányos is de fiús is. Apa is hordoz, így már mindenkinek jó. Ha csak elszaladok, és tudo, h le -fel pakolgatom a gyereket akkor ebben viszem.
Balázs elmúlt egy éves. Rohan az idő, és rohan Ő is.
2010. május 31., hétfő
moshatópelenka
Balázs sztár lett. Szerepel, egy a mosható pelenkákat népszerűsítő filmben :)
http://www.youtube.com/watch?v=s46ZH-IH6A0
http://www.youtube.com/watch?v=s46ZH-IH6A0
2010. április 6., kedd
Mennyi az annyi? leltár
Volt 3. Már csak volt. Egy reggel felébredtem,és úgy döntöttem, nekem nincs szükségem a didymos Ultramarinra. Nagyon szép színe van, imádtam, nagyon jó kötni vele, de nemhasználtam.
Ugye megjött a zara forest, ami nagy nagy szerelem, és ugye az első kendőm a tulipános girasol. Beköszöntött a tavasz, és rájöttem nekem nem kell egy ilyen hideg színű kendő
Szóval mamami.hu-n eladtam. Kicsivel olcsóbban mint vettem. Szerető új gazdihoz került.
Aztán persze viszketett a tenyerem, így gondolkodóba estem. Van két kendőm. Egy vídám meleg színű és egy sötét színű. De rájöttem ebben a párom nem fog hordozni, engem is idegesít néha, h nem tudom pikk pakk felkötni. Szerencsére egyre kevesebb a ruha és le-fel tudom pakolni a gyereket, de apa nem fogja megtenni.
Meg itt a nyár, kell egy SSC azaz csattos hordozó. Nagy gondolkodásba estem, miszerint melyik is tetszik nekem. Vegyek magyar gyártótól egyedit, vagy egy manduca-t. Abból az alapszínek, ( fekete-meleg nyáron, türkiz-nem tetszik, barna-nem az én színem, natur-hamar koszolódik, piros-nem szeretem a pirosat) nem találtam nekem megfelelőt. Így már a német ebay-t néztem, és izzítottam barátnőmet aki kint él, h nézzen nekem.
Aztán egyszercsak felkerült mamamira egy limitált példány. Le is csaptam rá. Gyorsan eladogattam még egy két dolgomat, nem használt cipőimet, és meg is lett az ára. Apa is felpróbálta, és imádja. Oda felé én adtam rá, de hazafelé kifejezetten Ő kérte, hagy vegye fel a fiát :)
képek
2010. február 28., vasárnap
a nem, a vígasztalás, a dícséret és a rossz viselkedésre adott reakció
Ez egy olyan időszak ami egy alter (ösztön) anya képességeit is próbára teszi. Sok cikket olvastam már a tiltásról, a leszidásról és a dícséretről. Mindről megvan a véleményem. Mégpedig a következő:
Olyan környezetet próbáltam kialakítani itthon, h a kisfiamnak kevésszer kelljen NEM-et mondanom. A szobája 101%ig biztonságos (feltéve, h nem akar a cserépkályhán felmászni, sem a függönyt letépni, illetve a pálmát megrágni) de egyébként azt csinál amit akar. A nappali is teljesen az Ő terepe, van neki külön polca ahol nekünk nem kellő dolgok vannak, amiket megrághat, széttéphet.
Pár tiltott dolog van, de az nagyon tiltott. Ebben nem ismerek viccet. Ilyen a konektor, a vezetékek, a macska kaja tál és alom, a tv, vegyszerek (ebbe a körbe beletartozik a felmosóvödör is.) Ezek szigoru, emelt hangú NEM-ek, természetesen magyarázattal. Mert én is azt vallom, ha már nemet kell mondani, mondjuk el azt is, miért nem szabad. Persze, most nem azt kell elképzelni, h a gyerekem lóg fejjel lefelé a csillárról és én nem mondok rá nemet, de ha a fentiektől eltérő dolgot csinál, próbálom a nem helyett máshogy fogalmazni a mondandót. Ha elveszi a telefonom és épp a szájába tömi, megkérem adja vissza mert az enyém, és nem tesz jót neki a nyál. Természetesen itt is szerepel a nem, de nem azt hallja h NEM NEM NE edd meg!
Apukám mondott egy jó példát, a Fiala János könyvéből, vannak nagyon tilos dolgok, amiket megcsinálhatsz, viszont két lehetőség van. Vegyük pl a konnektort. Tilos belenyúlni. Belenyúlhatsz, de ha megráz az áram, meghalhatsz. Vagy nem. Ezért az tilos, de nem kivédhető.
Persze nem fogom, hagyni, h a gyerekem azzal játszon, vagy aranyláncot lógasson az elosztóba mint az anyja :D
Anyukám szerint nagyon jó anya vagyok, vagyis pontosan azt mondta, anyának való. Több olyan helyzetet reagálok le halál lazán amitől neki már áll a hátán a szőr. Amikor Bazsi a telipakolt asztalon lévő teritőbe kapaszkodik, és már mindjárt lehúzza, anyám már HŰŰŰ-zik, de én csak ülök. Majd, ha látom, h repül akkor elkapom, addig minek szívbajoskodjam?
Elesés utáni vígasz.
Nem vagyok egy szívtelen anya. Imádom a fiam, de nem szoktam pl. esések után szaladni hozzá, felkapni és tyutyujgatni: jajédesfiamholütöttedmegmibajod felkiáltással. Többgyerekes barátnőm mondta, elsőgyerekeseknél ez ált. megfigyelhető. Ő csak akkor megy oda a gyerekhez ha sír :)
Én amikor látom/hallom puffanni a gyereket, természetesen reagálok rá, megnézem mit hova ütött be, beütötte-e egyáltalán, vagy csak megijedt... Megnyugtatom, h semmi nem történt, csak megütötte/megijedt. Ha komolyabb a dolog, talán felveszem, megnyugatom, adok egy puszit a bibire. Ha úgy vélem nem komoly de mégis odajön, közben kipanaszkodja magát, mire odaér már csak hüppög.
Nem szoktam balesetek után hírtelen felcsattanni, hűűű-zni vagy ilyenek, mert az megijeszti a gyereket. Nyugodtan felmérem a helyzetet és reagálok. Persze akkor nehéz eldönteni ha nem látom. Egyszer, pl megbillent az asztal mellett, nem láttam, de beütötte a felső ajkát, azt hittem semmi baj, csak megijedt, hát így is reagáltam, de odajött. Felvettem, megvígasztaltam, 5 perc múlva láttam csak, h feldagadt a szája :(
Általában kerülöm a semmi BAJ kijelentést, mert állítólag (barátnőm mondta) egy tanulmány szerint az emberek 90%ban ezzel a mondattal a BAJ szó marad meg.
Persze vannak olyan napok amikor már csak úgy ömlik ki belőlem a nem ne ne nem nemszabad... amikor már nincs erőm elterelő mondatokat gyártani... vagy ideges vagyok... ilyenkor beveszek 2 MGB6-ot és várom a hatást. Utána megint aranyos és kedves magyarázó tiltó vagyok.
Dícséret. Egyik barátnőm kislánya egyszer zokogott, h ne dícsérjék már őt annyira... :) na nálunk nincs ilyen, de minden megmozdulására reagálok a fiamnak. Megdícsérem ha ügyes, megmondom ha rosszat csinált, és megkérem hanyagolja legközelebb.
"leszidás", azaz a rossz viselkedésre adott reakció. Ezt is olvastam, de valahogy belülről jön. Olyan mint a hordozás-sírni nem hagyás-igény szerinti szpotatás és egyéb alter(ösztön) dolog. Amikor látom leírva örömmel bólogatok, és gyorsan felolvasom a páromnak :D
Szóval a "szidás". Egy gyerek amikor megszületik alap kontinuummal érkezik. Azaz vannak elvárásai, amiket szépen lassan a civilizált élet kiöl belőle (pl járóka, babakocsi, sírni hagyás, akit érdekel miért boldogabbak a jekána indiánok olvassa el Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában könyvét). Az a gyerek tudja, h neki az anyja mellett a helye, amikor éhes/szomjas neki adnak enni, ott és akkor, az anyjával alszik, és egész nap hordozva/ölben van.
AMikor elkezdi felfedezni a világok, azaz a Világot nagybetűvel egy sor veszélyes és idegen dolgot kell felfedezzen. A lakást, az életet, a zajokat, a környezetet. Csomó csomó olyan dolgot fog elkövetni ami a felnőtt társadalom szerint ROSSZ. Mert rossz, az ha összefirkálja a falat, vagy fogkrémmel keni össze a tv-t, vagy wc papírral tekeri be a macskát. De azt minden JÓ szülőnek tudnia kell, h a tett az, ami rossz, nem a gyerek maga. Mert a gyerek eredendően jó. Igen, még az is aki bántja netán az állatokat, mert valószínű valahol valamikor sérült a lelke, vagy fel akarja magára hívni a figyelmet.
Amikor rossz dolgot tesz egy gyerek az (ilyen kicsi korban) nem biztos, h tudatában van. Ha megtörtént a baj, és a macska már be van tekerve, beszéljük meg a gyerekkel, miért (nem szabad) rossz az AMIT TETT, és mi a következménye (szegény macsesz), és el kell neki mondani, h szomorúak vagyunk azért amit tett, vagy esetleg idegesek, mérgesek. De nem rá, hanem a tettre, mert AZ a rossz és nem Ő.
Persze most aztán a velem ellenkező nézeteket valló emberek azt fogják hinni, h dejó, van egy gyereke, akit ELKÉNYEZETET, állandóan ölben van, folyamat mellen lóg, rögtön felkapják amikor sírni kezd, de szegényt nem vígasztalják meg ha megüti magát, nem mondanak neki nem-et és még azt is hiszik róla, h ártatlan mint a ma született bárány.
Lehet, h elrontom, de én úgy érzem ez így helyes. Vannak dolgok amiket 10 hónapja csinálok és vannak amiket most kezdünk, de vannak olyanok is amiket még nem kezdtünk.
Viszont amikor a sokat hordozott ölbebabámat látván, idegen emberek kérdezik, miért ilyen jó kedvű kiegyensúlyozott boldog baba, csak igazat adnak nekem. Mert szerintem ez ÍGY jó.
ösztön!
Olyan környezetet próbáltam kialakítani itthon, h a kisfiamnak kevésszer kelljen NEM-et mondanom. A szobája 101%ig biztonságos (feltéve, h nem akar a cserépkályhán felmászni, sem a függönyt letépni, illetve a pálmát megrágni) de egyébként azt csinál amit akar. A nappali is teljesen az Ő terepe, van neki külön polca ahol nekünk nem kellő dolgok vannak, amiket megrághat, széttéphet.
Pár tiltott dolog van, de az nagyon tiltott. Ebben nem ismerek viccet. Ilyen a konektor, a vezetékek, a macska kaja tál és alom, a tv, vegyszerek (ebbe a körbe beletartozik a felmosóvödör is.) Ezek szigoru, emelt hangú NEM-ek, természetesen magyarázattal. Mert én is azt vallom, ha már nemet kell mondani, mondjuk el azt is, miért nem szabad. Persze, most nem azt kell elképzelni, h a gyerekem lóg fejjel lefelé a csillárról és én nem mondok rá nemet, de ha a fentiektől eltérő dolgot csinál, próbálom a nem helyett máshogy fogalmazni a mondandót. Ha elveszi a telefonom és épp a szájába tömi, megkérem adja vissza mert az enyém, és nem tesz jót neki a nyál. Természetesen itt is szerepel a nem, de nem azt hallja h NEM NEM NE edd meg!
Apukám mondott egy jó példát, a Fiala János könyvéből, vannak nagyon tilos dolgok, amiket megcsinálhatsz, viszont két lehetőség van. Vegyük pl a konnektort. Tilos belenyúlni. Belenyúlhatsz, de ha megráz az áram, meghalhatsz. Vagy nem. Ezért az tilos, de nem kivédhető.
Persze nem fogom, hagyni, h a gyerekem azzal játszon, vagy aranyláncot lógasson az elosztóba mint az anyja :D
Anyukám szerint nagyon jó anya vagyok, vagyis pontosan azt mondta, anyának való. Több olyan helyzetet reagálok le halál lazán amitől neki már áll a hátán a szőr. Amikor Bazsi a telipakolt asztalon lévő teritőbe kapaszkodik, és már mindjárt lehúzza, anyám már HŰŰŰ-zik, de én csak ülök. Majd, ha látom, h repül akkor elkapom, addig minek szívbajoskodjam?
Elesés utáni vígasz.
Nem vagyok egy szívtelen anya. Imádom a fiam, de nem szoktam pl. esések után szaladni hozzá, felkapni és tyutyujgatni: jajédesfiamholütöttedmegmibajod felkiáltással. Többgyerekes barátnőm mondta, elsőgyerekeseknél ez ált. megfigyelhető. Ő csak akkor megy oda a gyerekhez ha sír :)
Én amikor látom/hallom puffanni a gyereket, természetesen reagálok rá, megnézem mit hova ütött be, beütötte-e egyáltalán, vagy csak megijedt... Megnyugtatom, h semmi nem történt, csak megütötte/megijedt. Ha komolyabb a dolog, talán felveszem, megnyugatom, adok egy puszit a bibire. Ha úgy vélem nem komoly de mégis odajön, közben kipanaszkodja magát, mire odaér már csak hüppög.
Nem szoktam balesetek után hírtelen felcsattanni, hűűű-zni vagy ilyenek, mert az megijeszti a gyereket. Nyugodtan felmérem a helyzetet és reagálok. Persze akkor nehéz eldönteni ha nem látom. Egyszer, pl megbillent az asztal mellett, nem láttam, de beütötte a felső ajkát, azt hittem semmi baj, csak megijedt, hát így is reagáltam, de odajött. Felvettem, megvígasztaltam, 5 perc múlva láttam csak, h feldagadt a szája :(
Általában kerülöm a semmi BAJ kijelentést, mert állítólag (barátnőm mondta) egy tanulmány szerint az emberek 90%ban ezzel a mondattal a BAJ szó marad meg.
Persze vannak olyan napok amikor már csak úgy ömlik ki belőlem a nem ne ne nem nemszabad... amikor már nincs erőm elterelő mondatokat gyártani... vagy ideges vagyok... ilyenkor beveszek 2 MGB6-ot és várom a hatást. Utána megint aranyos és kedves magyarázó tiltó vagyok.
Dícséret. Egyik barátnőm kislánya egyszer zokogott, h ne dícsérjék már őt annyira... :) na nálunk nincs ilyen, de minden megmozdulására reagálok a fiamnak. Megdícsérem ha ügyes, megmondom ha rosszat csinált, és megkérem hanyagolja legközelebb.
"leszidás", azaz a rossz viselkedésre adott reakció. Ezt is olvastam, de valahogy belülről jön. Olyan mint a hordozás-sírni nem hagyás-igény szerinti szpotatás és egyéb alter(ösztön) dolog. Amikor látom leírva örömmel bólogatok, és gyorsan felolvasom a páromnak :D
Szóval a "szidás". Egy gyerek amikor megszületik alap kontinuummal érkezik. Azaz vannak elvárásai, amiket szépen lassan a civilizált élet kiöl belőle (pl járóka, babakocsi, sírni hagyás, akit érdekel miért boldogabbak a jekána indiánok olvassa el Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában könyvét). Az a gyerek tudja, h neki az anyja mellett a helye, amikor éhes/szomjas neki adnak enni, ott és akkor, az anyjával alszik, és egész nap hordozva/ölben van.
AMikor elkezdi felfedezni a világok, azaz a Világot nagybetűvel egy sor veszélyes és idegen dolgot kell felfedezzen. A lakást, az életet, a zajokat, a környezetet. Csomó csomó olyan dolgot fog elkövetni ami a felnőtt társadalom szerint ROSSZ. Mert rossz, az ha összefirkálja a falat, vagy fogkrémmel keni össze a tv-t, vagy wc papírral tekeri be a macskát. De azt minden JÓ szülőnek tudnia kell, h a tett az, ami rossz, nem a gyerek maga. Mert a gyerek eredendően jó. Igen, még az is aki bántja netán az állatokat, mert valószínű valahol valamikor sérült a lelke, vagy fel akarja magára hívni a figyelmet.
Amikor rossz dolgot tesz egy gyerek az (ilyen kicsi korban) nem biztos, h tudatában van. Ha megtörtént a baj, és a macska már be van tekerve, beszéljük meg a gyerekkel, miért (nem szabad) rossz az AMIT TETT, és mi a következménye (szegény macsesz), és el kell neki mondani, h szomorúak vagyunk azért amit tett, vagy esetleg idegesek, mérgesek. De nem rá, hanem a tettre, mert AZ a rossz és nem Ő.
Persze most aztán a velem ellenkező nézeteket valló emberek azt fogják hinni, h dejó, van egy gyereke, akit ELKÉNYEZETET, állandóan ölben van, folyamat mellen lóg, rögtön felkapják amikor sírni kezd, de szegényt nem vígasztalják meg ha megüti magát, nem mondanak neki nem-et és még azt is hiszik róla, h ártatlan mint a ma született bárány.
Lehet, h elrontom, de én úgy érzem ez így helyes. Vannak dolgok amiket 10 hónapja csinálok és vannak amiket most kezdünk, de vannak olyanok is amiket még nem kezdtünk.
Viszont amikor a sokat hordozott ölbebabámat látván, idegen emberek kérdezik, miért ilyen jó kedvű kiegyensúlyozott boldog baba, csak igazat adnak nekem. Mert szerintem ez ÍGY jó.
ösztön!
2010. február 24., szerda
ATTENCIONE ATTENCIONE
figyelem figyelem, manufaktúránk elkezdéséhez keresünk:
FELSZERELÉSSEL RENDELKEZŐ SZÖVŐNŐT!!!
akinek van szövő iparművész, vagy annak tanuló barátja/rokona/ismerőse kérem írjon a zugloiklub@gmail.com címre.
köszönjük
2010. február 18., csütörtök
összeesküvés
Páran lányok nagy dologba akarjuk vágni a fejszét. Még titok, de remélem hamarosan (pár hónapon belül) összejön! :)
Tippeljetek miről szól?
hordozókendő
waldorf babák, és játékok
mosható pelenkák
hordozós ékszerek
kosárfonás
...
:)
Tippeljetek miről szól?
hordozókendő
waldorf babák, és játékok
mosható pelenkák
hordozós ékszerek
kosárfonás
...
:)
kendők
Végre gyerek nr1 alszik, így írok egy kicsit a szenvedélyemről. Kendők. Jelenleg 3 darab van. Mindegyik okkal. nem csak azért mert tetszik. Praktikum. Minta. Szín. Meg egyébként is :D
Girasol tulippaani
Ez az első kendőm, megláttam és megszerettem a színét. Gyönyörű, vidám, meleg színű kendő. 4,6 méter hosszú, mostmár pihe puha. Sajnos valami állat megrágta, így lukas, le kell majd vágni :(
Didymos Ultramarin Indio
Második kendőm. Mert én elhatároztam, nekem nem lesz több. De megláttam a rubinrotot, és megszerettem a mintáját az indionak. De minvel a rubi rövid volt hamar túl is adtam rajta. Ezután következett a kékséges puhaságos ultramarin.
Egyik oldala kékesebb másik zöldesebb, a zöld keresztszál miatt. Gyönyörű. Mivel van egy meleg színű kendőm, örültem a hideg kék színnek. 4,6os ez is.
Aztán itt már tényleg elhatároztam nekem nem lesz több, hisz egy gyerekem van, egy hátam, de megláttam a Zara Aubergine-t. Hát az álom. Eszter és Nóri barátnőmnek is van mániákus kedvenc színe, amit a ruháin is alkalmaz. Nekem nincs. De rájöttem imádom a lilát. Na az aubergine, az nagyon lila :)
Eltökéltem nekem lesz egy zarám. Kell. Álom a mintája. Na de egy Zara 25-35 ezer Ft. között van. Hát az sok.
De szerencsére mamamin egy anyuka eladta a Forest-jét, így viszonylag olcsón lett egy 4,2.es gyönyönyű Zara Forestem. Na a zöld és a barna az általam nem kedvelt színek közé tartozott, de én annyira eltökélt voltam, h NEKEM EZ KELL, h megvettem. Megérkezett, és beleszerettem. Nem az én színem, de így is gyönyrörű. Imádom.
Ellevill Zara Forest
2010. február 15., hétfő
Díj
Ez a blogom is díjat kapott, méghozzá Nóri barátnőmtől.
1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról
Na lássuk, linkeltem Nórit, meg is köszöntem, beraktam a képet, jöjjön a 7 dolog.
Mivel a másik blogomon már írtam 7 dolgot, elég nehéz dolgom van, mit is írjak...
1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról
Na lássuk, linkeltem Nórit, meg is köszöntem, beraktam a képet, jöjjön a 7 dolog.
Mivel a másik blogomon már írtam 7 dolgot, elég nehéz dolgom van, mit is írjak...
- 14évig úsztam
- imádok(nék) lustálkodni
- imádom a tejeskávét
- nem szeretem a kullancsokat
- oviban kihúztam a szerelmemfiú alól a széket
- Bazsi és Robi az életem
- félek a haláltól- a nem-léttől
és most csalok 2 pontot, de én küldöm minden olvasómnak, a babás blogom olvasóinak is... feltéve, h ezt olvassa valaki Nórink kívül :D
rég nem írtam
hát ezt a bejegyzét már 2 napja elkezdtem. B éppen egy háti dupló kötésének gyakorlás közben aludt el, de amint ide ültem felkel... :) most itt kepeckedik mellettem, h mit tud lehalászni az asztalról. Általában a pénz illetve az asztal széléhez közel tett dolgok áldozatul is esnek.. :) nade. ami erre a blogra illik, volt klubunk. A februári. És kedden megint lesz. Csakmert eléggé kevesen voltunk, így a kimaradottaknak lesz egy igencsak időközi s.o.s. klub. Fél februári.
Nagy dilemmában vagyok, mert én nagyon lelkes lettem, h nagyobb szebb jobb helyre költözzünk, legyen szórólapunk, meghívott vendégekkel, a környező kerületekből is jöjjenek mamamik, de eléggé nem érdekelt senkit. A gmail rendszerben létrehoztam egy adatbázist, amiben 3 doksi van, 1 a mamamis tagok elérhetőségével, 1 a hordozókkal, és 1 könyvtár. Na eddig 1 db könyv cserélt gazdát.
Aztán csináltam egy naptárt, amiben a közelgő klubok, a tagok ünnepei lettek beírva. Aztán, milyen jó a google, csináltam egy weblapot is a zuglói alter anyáknak. Nekünk. De így a csajok közül senkit nem érdekelt. Hiába egyeztettem könyvtárakkal, fazekasházakkal mindennel, láttam rajtuk, h Ők nem akarnak nagyobb helyre menni.
Így világvége hangulatomban, majdnem töröltem a weblapot. Kifakadtam Nekik, mondván miafenének szenvedtem vele, meg sem nézik, nem is érdekli őket. Aztán midenki leírta a véleményét, így legalább tisztán látok.
Nagyon aranyosak voltak, megbeszéltük, h most jelenleg jól érezzük magunkat egymásnál, mindig szívesen vállalja valaki. Ha terjed a hírünk, és egyre többen leszünk, akkor majd keresünk helyet, addig felesleges ezzel foglalkozni.
Weblap marad, mert arra azt mondták milyen jó, talán azzal lehet hírdetni. Szórólapot is elkezdtem gyártani, de felesleges, mert ahhoz hely kell. Bár így is van átfedés, hiába hírdetem, nem biztos, h szívesen beedngedek(vagy a többiek) az utcáról beesett embert, nélkülük viszont nehéz a fejlődés... na majd kitaláljuk.
Egyikük mondta jól, legyen igény szerint, úgy ahogy most a gyerekeket is neveljük, minden alapuljon az igények szerint.
Így lesz.
Azért kirakom:
A Zuglói hordozó és mosható pelenkázó anyukák és jelenleg egy apuka honlapja:
http://sites.google.com/site/zugloiklub/
hogyha gondoljátok, hírdessétek! :) csak ne nagyon, mert nincs hova menni :D vagy nagyon, és akkor bérelhető helyet is keressetek nekünk :D
Nagy dilemmában vagyok, mert én nagyon lelkes lettem, h nagyobb szebb jobb helyre költözzünk, legyen szórólapunk, meghívott vendégekkel, a környező kerületekből is jöjjenek mamamik, de eléggé nem érdekelt senkit. A gmail rendszerben létrehoztam egy adatbázist, amiben 3 doksi van, 1 a mamamis tagok elérhetőségével, 1 a hordozókkal, és 1 könyvtár. Na eddig 1 db könyv cserélt gazdát.
Aztán csináltam egy naptárt, amiben a közelgő klubok, a tagok ünnepei lettek beírva. Aztán, milyen jó a google, csináltam egy weblapot is a zuglói alter anyáknak. Nekünk. De így a csajok közül senkit nem érdekelt. Hiába egyeztettem könyvtárakkal, fazekasházakkal mindennel, láttam rajtuk, h Ők nem akarnak nagyobb helyre menni.
Így világvége hangulatomban, majdnem töröltem a weblapot. Kifakadtam Nekik, mondván miafenének szenvedtem vele, meg sem nézik, nem is érdekli őket. Aztán midenki leírta a véleményét, így legalább tisztán látok.
Nagyon aranyosak voltak, megbeszéltük, h most jelenleg jól érezzük magunkat egymásnál, mindig szívesen vállalja valaki. Ha terjed a hírünk, és egyre többen leszünk, akkor majd keresünk helyet, addig felesleges ezzel foglalkozni.
Weblap marad, mert arra azt mondták milyen jó, talán azzal lehet hírdetni. Szórólapot is elkezdtem gyártani, de felesleges, mert ahhoz hely kell. Bár így is van átfedés, hiába hírdetem, nem biztos, h szívesen beedngedek(vagy a többiek) az utcáról beesett embert, nélkülük viszont nehéz a fejlődés... na majd kitaláljuk.
Egyikük mondta jól, legyen igény szerint, úgy ahogy most a gyerekeket is neveljük, minden alapuljon az igények szerint.
Így lesz.
Azért kirakom:
A Zuglói hordozó és mosható pelenkázó anyukák és jelenleg egy apuka honlapja:
http://sites.google.com/site/zugloiklub/
hogyha gondoljátok, hírdessétek! :) csak ne nagyon, mert nincs hova menni :D vagy nagyon, és akkor bérelhető helyet is keressetek nekünk :D
2010. február 5., péntek
Zara
Természetesen amikor nekem sikerül beszereznem egy Zara Forest-et, olcsón, jó méretben, akkor kezdi meg Babamosoly Marica megrendelni az Ellevill-től a leértékelt Zarákat...
Itt olvashattok róla
Itt olvashattok róla
2010. január 22., péntek
Játék
http://nagykendo.blogspot.com/ -on található egy játék. Amire én is neveznék, hátha megnyerem a csodás hordozótakarót.
Játék jelentkezési határideje:2010. január 31-e éjfél
Feltételek:
1. Hagyj kommentet http://nagykendo.blogspot.com/
2. Írj a játékról (feltételek, határidő és NYEREMÉNY) blogodban, naplódban, weboldaladon és linkeld be a http://didymoskendo.eu/ oldalt!
Játék jelentkezési határideje:2010. január 31-e éjfél
Feltételek:
1. Hagyj kommentet http://nagykendo.blogspot.com/
2. Írj a játékról (feltételek, határidő és NYEREMÉNY) blogodban, naplódban, weboldaladon és linkeld be a http://didymoskendo.eu/ oldalt!
Nyeremény:
Didymos hordozótakaró
Didymos hordozótakaró
2010. január 15., péntek
Lemaradás
Azt hiszem itt a nagy jövés-menésben lemaradtam a hordozós blogolással.
Na jó, a babás blogot sem sikerül vezetnem. Semmit nem sikerül vezetnem. Háztartást sem. Balázs jön-megy, kipakol-bepakol, de inkább ki és szét. Feláll, leül, mászik, pakol.
Nade. Változások álltak be a hordozók terén is. A Gyönyörű rubinrót indiom elkerült egy másik családhoz.
Közben megérkezett a karácsonyi ajándékom is, egy 4,6os Ultramarin indio. Meseszép, álompuha, gyönyörű színű. Imádom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)